Steve Wright a láthatatlan effektek fontosságáról

Steve Wright már több, mint húsz éve foglalkozik 2D technológiás effektekkel, több mint 60 filmben segédkezett már, olyanokban mint pl. Traffic, Batman & Robin. Az Importance of invisible effects című cikkében olyan példákkal foglalkozik, amivel segítséget nyújthat az alkotóknak a filmkészítés során.

A legtöbb effektet úgy csinálják, hogy ne legyen észrevehető. Egy film során rengeteg láthatatlan effekt lehet jelen, sok effekt több elemből áll össze.

Egy kategória eltüntetni dolgokat, amik a készítésnél fontosak, de a végén már nincs szükségük rájuk. Ilyen az un. wire removal, rig removal – ezekről részletesebben is szó esik majd. Az egész kategória arra épül, hogy megmentse a jeleneteket, azzal, hogy eltávolítja a dolgokat, ami balesetből került bele: pl. fényhatások, karcolások, reflexiók a stábtól.

Wire removal

A legtöbbször akciófilmekben alkalmazzák a wire (drót) removal eltávolítási technikát. Wire gag-nek hívják, ahol a színészt drótokkal biztosítják pl. ugrás közben, robbanások során, hogy ne veszélyeztessék az életét.

Ezen a képen öngyilkosságot fontolgató fiú a hatodik emeleten, biztonsági kábelköteggel rögzítve hogy elkerüljék a balesetet. Mikor eltávolítanak egy szükségtelen elemet, olyankor egy háttérterületet kell létrehozni, ami elfedi a szükségtelen elemet. Ez a háttér a tiszta lap. A célelem és háttér között mozgást figyelhetünk meg, így szét lehet választani a tiszta területeket, ahol az elem nem látszik és összeilleszteni egy tiszta területre. Ezután ezt a területet az eredeti felvételhez kell igazítani, majd akár egyszerű photoshopos soft-edges clone brush ecsettel hozzá lehet a hátteret igazítani.  Ezután már csak a tiszta lapot kell az előtér előtt mozgatni, hogy sehol ne legyen látható a drót.

Rig removal

Hasonló technika a rig removal, de ezt főképp olyan eszközökre használják, amit a forgatáson használnak, hogy valamilyen elemet tartsanak. Rudak, botok, akadályok stb. –  tehát nagyobbak, mint a kötelek.

Ezen a képen a western stílus megőrzése érdekében kellett a jelzőlámpákat eltávolítani.A szerkesztő egy digital matte painter nevű eszközt használ, de clone brusht  is lehetne akár, mert sok elem van, amit a környezetből ki lehet szedni, és felépíteni az új részt, majd soft-edge matte eszközt használni. Ahhoz, hogy a jelenetet ezután élőbbé tegyék, a javítás feletti rétegen hozzá kell csempészni a szükséges fényhatásokat – jelen esetben sodródó port, aminek a színe, sebessége egyezik a jelenet többi részében feltűntével, és ezt kell összekeverni. Fontos, hogy az effekt észrevehetetlen maradjon, de az életszerűség megőrzése legalább ilyen jelentőséggel bír. A végeredmény:

Monitor csere

Nem lehetetlen, viszont nehéz feladat monitort, tévéket a megjelenített képekkel elhelyezni a felvételen. A világításnak, exponálásnak igazodnia kell a monitorhoz, a kamera exponálásának pedig szinkronban kell lennie a videó frissítési raszterral. Sokkal könnyebb üres monitorral jelenetet készíteni, majd később a videofelvételben másik láthatatlan effektként ráilleszteni egy képet. Ez ma már könnyebb a lapos képernyőkkel, mint régebben a domború képernyőkkel. Amire fontos figyelni: ha a monitoron megy egy film, de később mást akarunk ráilleszteni, az áttükröződhet, ebben az esetben szokták először a keretet megtisztítani, hogy eltávolítsák a valódi kép reflekcióit (visszaverődéseit), majd a valódi kép homályos verzióját helyezik el az üres képernyőn, hogy élethű legyen. 

Reflection removal

Ezen a képen a kamera alakját egy tükröződő felületen pillanthatjuk meg. Ezt sokszor a munkálatok alatt is észreveszik, de nem mindig könnyebb utólag korrigálni, mert sokszor a kamera helyzete csak az adott beállításban megfelelő.

Ezt a képet úgy akarták elkészíteni, hogy a kikötő mindenképp látszódjon, ezért nem lehetett máshogy elhelyezni a kamerát, utólag távolították el a tükörképét. Úgy igazították a kamerát, hogy a poharak széleivel,  a fémszalaggal párhuzamos legyen, és az égnek azon részén helyezkedjen el,ami viszonylag egyszínű. Photoshopban átállították az RGB arányokat,  a színátmenetet fel tudták használni, és a háttérrel összemosták a homályos kameraképet. Más esetben, ha nem ennyire egységes háttérrel kéne dolgozni, nyilván komolyabb eszközöket kellene használni. És voilá, a javított kép! 

Felvétel-stabilizálás

Sokszor dolgoznak kézi kamerával, aminek az a hátránya a fixen rögzített társával szemben, hogy rángatózik – kígyózik. Ilyen esetekben a felvételt először függőlegesen, vízszintesen és körkörösen stabilizálják fekete szélekkel, majd ezeket a fekete kereteket eltávolítják. A módszer hátránya, hogy a fekete szélek által kivágott területek elvesznek, tehát a zoomolás elkerülhetetlen.

Sebesség-változtatás

Egy átlagos kamera 24kockát vesz fel másodpercenként. Ha lassítani akarjuk a képet, a módszer: először nagyon felgyorsítják a folyamatot, majd normálisra állítják, ami lassabb lesz az eredeti felvételnél. De a gyorsítással sok gond van: megterheli a drága kamerákat, megolvaszthatja a felvételt stb. Tehát általában nem ezt a technikát alkalmazzák lassításhoz.

Lehet egy extra keretet alkalmazni, ami egymásra építve folyamatosan ismétli a felvételt, de ez – bár egyszerű és gyors – csúnya és látható módszer.

Itt következik az optical flow, amikor első lépésben a számítógép pixelről pixelre elemzi a felvételt, ezután egy táblázatot készít az irányról és sebességről (mozgásvektort néz), majd ehhez mérve készít egy keretet a pixelekkel. Akár 500%-kal lassúbb is lehet a felvétel, aminek majd 80%a számítógépes munka. Ezt a technikát a  Mátrix filmben rengeteget használták. 30-40 képből ezzel a módszerrel 150 kép is lehet a végére. Hátránya, hogy lassú és drága – de a minőségi végeredményért persze megéri.