Új képfajták a filmben és a moziban

Alapvető tudnivalók az IMAX-ről (1. rész)

2015/04/16. - írta: k_noemi

Az IMAX angol nyelvű Wikipédia szócikkéből megtudhatjuk, hogy az elnevezés tulajdonképpen az Image MAXimum röviditése. Nevéből kikövetkezhető, hogy a legnagyobb méretű mozis vászonfajtáról van szó. Áttekintésünk első részében az IMAX-technológia történetét, egyedi sajátosságait és különböző formáit foglaljuk össze. 

Az IMAX története. Az formátumot négy kanadai férfi, Graeme Ferguson, Roman Kroitor, Robert Kerr, és Willieams C. Shaw fejlesztette ki, azzal a céllal, hogy segítségével hogy olyan képeket tudjon felvenni és vetíteni, melyek sokkal nagyobb méretekkel rendelkeznek mint a hagyományos moziteremből ismerhetünk. A rendszer fejlesztését már korábban megkezdték, céljuk a technikai és vizuális megújítás volt. Az amerikai FOX vállalat 1929-ben mutatta be először az úgynevezet „FOX Grandeurt”, a 70 mm-es filmformátumot, viszont gyorsan el is feledkeztek róla, mivel nem arattot túl nagy sikert. Végül a 1967-esvilágkiállításon, Montréalban muttaták be az In the Labyrinth és a Man and the Polar Regions című filmeket. A készítési folyamatában multi-projektor illetve multi-screen rendszert használtak. Ekkor még azonban sok probléma merült fel a vetítés során, ezért folytatták a
fejlesztési munkákat. 1970-ben az osakai Expon vetítették le a Tiger Child című filmet IMAX-formátumban, amely már sokkal könnyebben vetíthető volt, és a közönségnek is tetszett. Az 1974-es világkiállítás Washingtonban hozta meg a nagy sikert, amikor egy 27 x 20 méteres vásznat épitettek fel az amerikai pavilonban, ahol is összesen 5 millió látogató nézhette meg a teljes látókört befogó vásznat. Mivel nagyon szokatlan volt még egy ilyen nagyságú vásznon filmet nézni, egyesek el is kellet hagyják a termet rosszullét miatt.
Az első állandó kupola alakú IMAX-mozit Santiagóban építették fel 1973-ban, amelynek nagysága kétszer akkora volt, mint egy planetáriumé. 1986-ban épül majd az első 3D IMAX-mozi Vancouverben. Az Egyesült Államok után Kínában találtak nagy piacra, ezért az engedélyezési költségek csökkenése után rengeteg látogatót nyertek a helyi IMAX-mozikon keresztül. Az Egyesült Államokban IMAX-et eleinte csak vásárokon, bemutatókon vagy múzeumokban láthatott a közönség, és főképp maximum 40 perces dokumentum vagy tudományos ismeretterjesztő filmeket gyártottak ebben a formátumban.
Az első szórakozató IMAX formátumú film 1991-ben a The Rolling Stones: Live at the Max volt, amely egy 85 perces összeállítás volt az együttes egyik fellépéséről, és amely képes volt a nézőben az élő koncert totális élményét kelteni. 1990-től már egyre több szórakoztató jellegű film készült, például a T-Rex: Back to the
Cretaceous (1998) vagy a Haunted Castle (2001) 3D IMAX- formátumban. A francia rendező Jean Jacques Annaud rendezte az első dramaturgialag megszerkeztett filmet IMAX formátumban (Wings of Courage). A More és The Old Man and the Sea című rövidfilmek kaptak először Oscar-díjat, és 2000-ben készült el a Disney első hagyományos hosszúságú animációs filmje IMAX formátumban is, ez volt a Fantasia 2000.

IMAX technika. Az IMAX formátumban történő forgatás alapvetően eltér a hagyományostól. Itt az úgynevezett Rolling-Loop folyamatot használják, ami azt jelenti, hogy a 70 mm-es filmszalag horizontálisan fut át a kamerában, amely majd egy 71 x 52 mm-es képméretet ér el, 24 kockát jelentve meg egy másodperc alatt, azaz 102 méter filmszalag megy át a kamerán percenként (ez óránként 6 km-et jelent). A hagyományos 35 mm-es filmkamerában ezzel szemben a kockánként 4 perforációs rést tartalmazó filmszalag függőlegesen fut, és csak 27,4 méter filmszalagot fogyaszt percenként. Az IMAX formátumot 15/70-es filmnek is szokták nevezni, amiben a 15 a perforációk számára, a 70 pedig a kocka mm-ben mért szélességére utal.

Hang. Annak érdekében, hogy minél tökéletesebb legyen a moziélmény, a hangot külön kell rögzíteni, így a képi információ a lehető legtöbb teret töltheti ki. A forgatás során egy hat csatornás felvevőgéppel dolgoznak, és a
felvett hangot a vetítéssel szinkronizálva indítják majd a moziteremben. Az IMAX mozikban a Surround-effekt érdekében a hangszórók a vászon mögött, illetve az egész teremben körben vannak felszerelve.

Világítás. A világítás is több szempontbol speciális felszerelést igényel. A vetítéshez szükséges Xenon lámpák nagyon vékony kvarc-rétegekböl állnak és xenon-gázt tartalmaznak, ráadásul nagy nyomás alatt állnak. Ezért fontos az ennek megfelelő egész testet befedő védőfelszerelés azok számára, akik a lámpák közelében dolgoznak, például törés miatti körtecsere esetén. Az IMAX vállalat egyébként négy különböző projektortípust különböztet meg: GT (Grand Theater), GT 3D (dual rotor), SR (Sound rotor) és az MPX-et, amelyet retro mozikhoz tudnak igazítani.

Mozik. Az IMAX-mozikat általában ún. Classic vagy Multiplex Design szerint tervezvik. Abban különböznek a többi mozitól, hogy a közönség sokkal közelebb ül a vászonhoz és a sorok egy nagyon meredek nézőtéren vannak elhelyezve. A vászon általános mérete 22 x 16,1 méter. De nem ez a legnagyobb vászonméret: a sydney-i Darling Harbourban lévő moziban található a világ mozivásznainak abszolút óriása, a maga 35,7 x 29,7 méterével.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://digitalvisual.blog.hu/api/trackback/id/tr497275875

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása