Alapvető tudnivalók az IMAX-ről (2. rész)

Az angol nyelvű Wikipedia IMAX-ről szóló bejegyzését feldolgozó posztunk második részében részletesen megismerhetitek a különféle IMAX-változatozatokat, végül a díjakat, melyeket a technológia az évek során elnyert. A szócikk alapvetően 8 különböző IMAX-változatot tárgyal: IMAX Dome/Omnimax; IMAX 3D; IMAX HD; Digital IMAX; Használata hollywoody produkciókban; IMAX DMR; Játékfilmek, amiket részben IMAX-kamerával forgattak.

IMAX Dome/Omnimax. Az IMAX Dome történetének kezdete a San Diego-i Hall Of Science-hez köthető, akik az 1960-as években olyan filmrendszert kerestek, mellyel a 23,16 méter átmérőjű kupolájukra vetíteni tudnak. Az akkori technológiák körül az IMAX állt a legközelebb a megoldáshoz, de szabványos kivetítőik alkalmatlanok voltak, így a kupolaalakú felület kedvéért teljesen átszervezték a rendszert. A megoldást végül az Ernst Leitz Canada által kifejlesztett halszemoptikás rendszer jelentette, mely torzítás lehetővé tette, hogy a kivetített kép tökéletesen illeszkedjen a különleges felülethez. A Hall Of Science így a mai napig halszemoptikás kamerával rögzíti a vetítendő filmeket, mely 180°-kal elforgatott képet rögzít egy 65 mm-es filmre, ami csak a kupolára és csak a halszemoptikával rendelkező kivetítőt használva mutatja a néző számára a megfelelő képet. A rendszer premierje végül 1973-ban a Voyage to the Outer Planets és a Garden Isle filmekkel volt.

Azóta a kezdetben Omnimaxnak hívott rendszert IMAX Dome névre keresztelték. Omnimaxokkal manapság leginkább múzeumokban (pl. Museum of Science and Industry in Chicago, Boston Museum of Science) és vidámparkokban találkozhatunk, ahol a vetített tudományos tartalmú filmek helyett inkább maga a rendszer vonzza a látogatókat. Sok múzeumban a dome-rendszer állandó kelléke a kiállításoknak, van, ahol csak néhány időszaki kiállításhoz veszik igénybe. Persze előfordult már az is, hogy tudományos filmek mellett szórakoztató filmet vetítettek, mint az az Oregon Museum of Science and Indusrtyban  a Charlie és a csokigyár. A legnagyobb IMAX Dome-ok 27 méterükkel jelenleg a Liberty Science Center Jersey Cityben és a Telus Worlds of Science Vancouverben.

IMAX 3D. Sokan azt hiszik, hogy ha IMAX, akkor az automatikusan 3D, pedig a ez a technológia szintén csak az IMAX egy változata, mellyel az alkotók  a mélység illúzióját akarták megteremteni. Az IMAX 3D-s kamerájában 2 objektív található, melyeket a két szemünk távolságának megfelelően kb. 64 mm választ el egymástól. A felvett anyagot így két külön tekercsre rögzítik a filmeket, melynek következtében a kamera még Arnold Schwarzeneggeren is kifogna, hiszen körülbelül 113 kiló. Vetítés során ezt a két filmtekercset vetítik egymásra a képernyőn, viszont ahhoz, hogy megfelelő képkockákat a hozzájuk tartozó szemünk lássa, kell még valami: méghozzá az elmaradhatatlan szemüveg. A szócikk három 3D-filmet említ - az Avatart, a Gravityt, és A csodálatos Pókembert, de tudjuk, ennél jóval több készül.

IMAX HD. Az IMAX HD technológiával forgatott filmek esetében 24 helyett 48 képkockát rögzítenek másodpercenként, melynek eredményeként simább és élesebb képet kapunk. A technológiát 1992-ben kezdték tesztelni, de már a kezdetekkor úgy hitték, hogy a magas termelési költségek miatt elbukik, de nagy meglepetésükre számos filmszínház kezdte el használni. Manapság elsősorban Los Angeles-i mozikban és Disney Landekekben találkozhatunk IMAX HD mozikkal.A bejegyzés végül röviden kitér a rendszerhez kapcsolódó gyártási problémákra, melyek körülbelül a dupla annyi rögzített anyagból származó magasabb előállítási költségben merül ki.                                  

Digitális IMAX. A 70 mm-es filmtechnológia rengeteg pluszkiadással jár, így az IMAX 2008-ban átállt digitális projektorokra, melyek kezdetben 2K felbontású digitális projektorok voltak. Szános mozi ekkor szembesült a problémával, hogy vásznuk nem a digitális technológiához megfelelő méretű, ami a digitális vetítők megjelenésével nagyon zavaró volt a nézők számára. Problémát jelentett továbbá, hogy a digitális kép kisebb felbontású, mint a hagyományos film, így hiába volt a rögzített kép kiváló minőségű, a nézők által látoott végeredmány meg sem közelítette azt. Az aggodalmak ellenére az IMAX átállt a digitális technikára, a szócikk szerint pedig 2013 végén átálltak a 4K lézeres kivetítőkre, melyekkel ugyanaz a felbontás tudják biztosítani, mint amit az eredetileg rögzített anyag megkíván. Az IMAX Digital végül jó döntésnek bizonyult, mert az olcsóbb filmforgalmazás miatt a terjeszkedés is könnyebbé vált – a technológia nélkül ma nem lennének IMAX mozik se Kínában, se Oroszországban.

3D digitális kamera. Az IMAX  3D kamerák digitális verziója kisebb és egyszerűbb használni, de mégsem lopta be magát az operatőrök és a rendezők szívébe, akik csak egyes jeleneteket forgatására hajlandóak vele – leginkább akkor, ha más kamerával megoldhatatlannak bizonyul az adott jelenet rögzítése.

Az IMAX-technológia hollywoody produkciókban. A bejegyzés itt hosszan felsorolja, hogy milyen hollywoody filmeket (Toy Stroy, Shrek) akartak a korai években IMAX technológiával készíteni, de különböző okok miatt végül mégsem sikerült, míg végül különböző kísérletek után a cég elkészíti saját játékfilmjét, a Cyberworld-öt. Ezután a Disney kezdi el használni az technológiát: először a Szépség és a szörnyeteget valamint az Oroszlánkirályt újították fel, majd leforgatják első IMAX-technológiával készült filmjüket, a Kincsesbolygót. A sikereken felbuzdulva Warner Bros is ad egy esélyt az IMAX-nek, és az Mátrix utolsó két része valamint a Polar Expresst is ezzel készíti el. A kezdeti filmek óriási pénzügyi sikerén felbuzdulva manapság egyre több film készül így, például a Legenda vagyok vagy a Táncoló talpak.

IMAX DMR. Az IMAX technológiával rögzített filmek száma még így is elenyésző volt, így adott volt, egy olyan technológia kifejlesztésének ötlete, mellyel a hagyományos filmre rögzített anyagokat IMAX formátumba helyezik át, így a 35 mm-es filmszínházakban is lehet IMAX filmet vetíteni. Elsőként igazi klasszikusokat, mint a Star Wars II, az Apollo 13 ültettek át, majd a Disney megkeresésére a Szépség és a szörnyetegre, valamint az Oroszlánkirályra is sor került. A sikerek hatására ezután rengeteg filmet átalakítottak, mint a például a Titanic, Men in Black.

Játékfilmek, amiket részben IMAX-kamerával forgattak. IMAX-kamerával forgatni óriási kihívást jelent, hiszen lényegesen nehezebbé és költségesebbé teszik a forgatást, hiszen amellett, hogy nehezek még nagyon hangosak is. Itt a szócikk kitér arra, hogy mely film forgatásának során fordultak mégis a technológiához; a Sötét lovaghoz 6 jelenetet forgattak IMAX kamerákkal, de több Transformers forgatása alatt is IMAX kamerákat használtak. Az Impossible: Ghost Protokoll már egy egész 25 perces IMAX-kamerával fogatott jelenet is tartalmazott, de a rekordot jelenleg Dark Knight Rises tartja az összesen 72 percnyi IMAX-kamerával rögzített anyagával. Lehet, hogy hamarosan azonban trónfosztásra kerül sor, hiszen elvileg az új Star Warsban is lesznek IMAX-technológiás jelenetek.

 Ezután a szócikk felsorolja az IMAX-technológia díjait:

The Eruption of Mount St. Helens!, 1980 Documentary Short Subject / Fires of Kuwait, 1992 Documentary Feature / The Living Sea, 1995 Documentary Short Subject / Special Effects: Anything Can Happen, 1996 Documentary Short Subject / Cosmic Voyage, 1996 Documentary Short Subject / Amazon, 1997 Documentary Short Subject / Alaska: Spirit of the Wild, 1997 Documentary Short Subject / More, 1998 Animated Short Film /  The Old Man and the Sea, Winner 1999 Animated Short Film / Dolphins, 2000 Documentary Short Subject           

Reméljük, most már nem csak mi, hanem ti is mindent tudtok az IMAX-technológiáról!