IMAX kamerahasználat játékfilmforgatáson: A sötét lovag

Az IMAX mozik műsorán egyre gyakrabban láthatunk a kifejezetten IMAX vászonra tervezett ismeretterjesztő filmek mellett játékfilmeket is, méghozzá egyre változatosabb műfaji palettán. Míg itthon főleg a látványosabb zsánerek termékei tekinthetőek meg az IMAX mozikban, külföldön nem ritka a drámák bemutatása is. Ezen játékfilmek többsége azonban, talán nem meglepő, de nem IMAX kamerákkal forgott, DMR (Digital Media Remastering) technológiával javítottak a filmek minőségén és nagyítottak méretén. Természetesen vannak olyan játékfilmek, melyekben, akárcsak a kezdeti ismeretterjesztő filmekben, IMAX kamerákat használnak. A rendező és az operatőr döntése, hogy a digitális korban 70mm-es filmszalagra forgassanak-e és ha igen, az egész filmet, vagy annak csak bizonyos, IMAX-re illő jeleneteit.

Ez a döntés az alkotók részéről azért fontos, mert az IMAX kamerák használata egyrészt nagy felelősséggel jár: drágák, nehezek és a filmet előhívni sokkal hosszabb procedúra, mint a hagyományos filmszalagnál. A kihívás mellett valószínűleg sokkal fontosabb az eredmény: az IMAX kép nagyobb, így több információt hordoz, mint a szélesvásznú képkocka, valamint sokkal élesebb, közelebb visz a valósághoz és filmnézés helyett filmélményt nyújt. IMAX kamerák használata megadhatja egy rendező számára a kívánt pluszt filmjéhez, ha valamivel ki akar tűnni a látványos filmek áradatából. (Mindezzel együtt még ma is visznylag kevesen használnak IMAX kamerákat játékfilmforgatáson.) Az egyik legutóbbi film, melyben IMAX kamerákat (ráadásul IMAX 3D kamerákat) használtak az a Transformers: A kihálás kora című akció sci-fi volt, melyben összesen 94 percnyi IMAX felvétel volt látható, a másik pedig Christopher Nolan Interstellar című sci-fije volt, 66 percnyi IMAX felvétellel. E két film műfaján is látszik, hogy általában milyen típusú játékfilmek készítésénél használnak föl IMAX kamerákat. (Lásd még: Az Éhezők viadala: Futótűz – sci-fi, Sötétségben: Star Trek – sci-fi, A sötét lovag: Felemelkedés – akció, sci-fi és thriller elemekkel.)

A fölsorolásból nem csak műfajok tűnnek ki, melyeket kedvel az IMAX, hanem alkotók is, akik kedvelik az IMAX formátumot. Ilyen például Michael Bay, Christopher Nolan, J.J. Abrams, de nem népes azok száma, akik ezeket a kamerákat rajtuk kívül alkalmazzák, és senki nem használja őket ilyen következetesen. Ezeket a filmeket nem teljes egészükben forgatták IMAX kamerákkal, csak bizonyos jeleneteiket. Míg a Transformers és A sötét lovag: Felemelkedés több mint fele forgott a 70mm-es szalagra, az Éhezők viadalában például csak a végső aréna jelenetet filmezték ebben a formátumban. Legutóbbi filmjeik előtt Bay és Nolan is csak bizonyos, látványos jelenetekben alkalmazták az IMAX kamerákat. Hogy miben nyújt új élményt az adott jeleneteknél a nagyobb formátum használata, ahhoz vegyük szemügyre a 2008-as A sötét lovag című Christopher Nolan filmet.

Ez a film volt az első IMAX kamerákkal is forgatott játékfilm és az első ilyen film, melyet Oscar-díjra jelöltek a legjobb operatőr (Wally Pfister) kategóriában. Nyitójelenete teljes mértékben IMAX formátumban forgott, ám a többi IMAX akciójelenetben 35mm-es VistaVision kamerákat is használtak, ezek nagyobb képmezővel rendelkeznek, mint a hagyományos 35mm-es kamerák és képarányukban is az IMAX-re hasonlítanak.

A nyitójelenetet összevethetjük a kezdetben bemutatott ismeretterjesztő IMAX filmekkel, melyek a nehéz, nagy méretű és hangos kamerák miatt egyedi, meghatározó stílust alakítottak ki maguknak. A nagyobb látótér és látószög hosszú beállításokat eredményezett, ez A sötét lovagra egyáltalán nem jellemző, de nyitójelenete egy helikopterből fölvett, lassan mozgó, nagytotállal indít a városról, mely relatíve hosszú, a többi snittet tekintve. Gyakoriak a magasból filmezett beállítások, az IMAX-hez gyakran kötött szédülés-érzetet kihasználva, épületek tetejéről nézünk le, miközben a szereplők drótkötélen átcsúsznak a szomszéd épületre. Itt a készítők nem használtak CGI-t, valódi emberek csúsztak a valódi mélység fölött, melynek érzetét, Christopher Nolan szerint, csak az IMAX kamera volt képes megfelelően visszaadni. A dinamikusabb kameramozgások eléréséhez speciális rigekre volt szükség, hogy megtartsák a nem csekély súlyú IMAX kamerát és az operatőr steadicamként használhassa.

A nagyobb kép erőteljesebb beleélést jelent, az IMAX vászont nézve a néző elvész az akcióban. Ez lehetett az alkotók célja is, éppen ezért nem a párbeszédes jeleneteket, hanem a látványos bankrablást és autós üldözéseket filmezték IMAX kamerákkal. A beszéddel és a hangokkal az IMAX filmek már a kezdetektől fogva gondban voltak. Az IMAX filmszalag nem rögzített hangot, mindent külön kellett fölvenni és utólag szinkronizálni. Ehhez még hozzájárult az is, hogy az IMAX kamerák szerfölött zajosak, ezért nem lehetett tökéletesen hasznos hangot rögzíteni. Ezen okokból kifolyólag az IMAX filmek többsége utólag fölvett narrációval operált és operál. A sötét lovag nyitójelente sem hasznos hanggal dolgozik, hanem utószinkronnal, pedig jócskán van benne párbeszéd, viszont az nagy segítségére van itt a filmnek, hogy a jelenet „hősei”, a bankrablók, mind álarcot viselnek, szájuk mozgása nem látszik, így könnyebb a szinkronizálás.

A DMR előtti IMAX filmek a közelképektől is ódzkodtak, hiszen az IMAX formátumnak a totálok állnak jól, főként, ha széles látószögű optikát használnak. A sötét lovag ennél sokkal játékfilmszerűbb, ebben nem befolyásolta a Nolant és Pfistert az IMAX kamera kényelmetlenésge, a nyitójelenetben sok közeli látható. Érdekes, hogy az egyik későbbi, autós akciójelenetben, melyet szintén IMAX kamerákkal forgattak, az egyik arcközeli a filmen dolgozó IMAX szakértőről készült.

A sötét lovag 37 percnyi IMAX felvételt használ, a nyersanyag, amit leforgattak, körülbelül 15 km hosszúságú lett. A világon akkor létező négy IMAX kamerából pedig egyet tönkretettek a forgatás során.

Érdemes-e IMAX kamerákat alkalmazni játékfilmek készítésében, ha van DMR technológia? Vannak rendezők, akik szerint igen. A filmszalag Nolan szemében jobb, mint bármiféle digitális technika. Érdemes-e így, csak részleteit IMAX-ben forgatni egy filmnek? Szerintem az IMAX kamerák használata mindenképpen érdekes kísérlet, a nagyszabású jeleneteket pedig élménnyé növeli. Főleg, ha sokkal jobb minőségű az így forgatott anyag, mint bármilyen utólag fölturbózott film. Hogy mit hoz a jövő az IMAX számára, azt a mítosz homálya fedi, azt azonban bizton állíthatjuk, hogy bizonyos rendezők és bizonyos filmek továbbra is előszeretettel alkalmazzák: J.J. Abrams a Star Wars VII. epizódjában ismét használja a technológiát és Batmannek is újabb találkája lesz majd vele Zack Snyder Batman v Supermanjében.

(A bejegyzéshez fölhasznált további forrás, a posztba belinkelteken túl: Margitházi Beja: See more. Think big. – The IMAX brand before and since digital remastering. In: Pethő Ágnes szerk. Film in the Post-Media Age. Cambridge Scholars Publishing. 2012. 143–158.)