Az angol nyelvű Wikipedia IMAX-ről szóló bejegyzését feldolgozó posztunk második részében részletesen megismerhetitek a különféle IMAX-változatozatokat, végül a díjakat, melyeket a technológia az évek során elnyert. A szócikk alapvetően 8 különböző IMAX-változatot tárgyal: IMAX Dome/Omnimax; IMAX 3D; IMAX HD; Digital IMAX; Használata hollywoody produkciókban; IMAX DMR; Játékfilmek, amiket részben IMAX-kamerával forgattak.

IMAX Dome/Omnimax. Az IMAX Dome történetének kezdete a San Diego-i Hall Of Science-hez köthető, akik az 1960-as években olyan filmrendszert kerestek, mellyel a 23,16 méter átmérőjű kupolájukra vetíteni tudnak. Az akkori technológiák körül az IMAX állt a legközelebb a megoldáshoz, de szabványos kivetítőik alkalmatlanok voltak, így a kupolaalakú felület kedvéért teljesen átszervezték a rendszert. A megoldást végül az Ernst Leitz Canada által kifejlesztett halszemoptikás rendszer jelentette, mely torzítás lehetővé tette, hogy a kivetített kép tökéletesen illeszkedjen a különleges felülethez. A Hall Of Science így a mai napig halszemoptikás kamerával rögzíti a vetítendő filmeket, mely 180°-kal elforgatott képet rögzít egy 65 mm-es filmre, ami csak a kupolára és csak a halszemoptikával rendelkező kivetítőt használva mutatja a néző számára a megfelelő képet. A rendszer premierje végül 1973-ban a Voyage to the Outer Planets és a Garden Isle filmekkel volt.

Azóta a kezdetben Omnimaxnak hívott rendszert IMAX Dome névre keresztelték. Omnimaxokkal manapság leginkább múzeumokban (pl. Museum of Science and Industry in Chicago, Boston Museum of Science) és vidámparkokban találkozhatunk, ahol a vetített tudományos tartalmú filmek helyett inkább maga a rendszer vonzza a látogatókat. Sok múzeumban a dome-rendszer állandó kelléke a kiállításoknak, van, ahol csak néhány időszaki kiállításhoz veszik igénybe. Persze előfordult már az is, hogy tudományos filmek mellett szórakoztató filmet vetítettek, mint az az Oregon Museum of Science and Indusrtyban  a Charlie és a csokigyár. A legnagyobb IMAX Dome-ok 27 méterükkel jelenleg a Liberty Science Center Jersey Cityben és a Telus Worlds of Science Vancouverben.

IMAX 3D. Sokan azt hiszik, hogy ha IMAX, akkor az automatikusan 3D, pedig a ez a technológia szintén csak az IMAX egy változata, mellyel az alkotók  a mélység illúzióját akarták megteremteni. Az IMAX 3D-s kamerájában 2 objektív található, melyeket a két szemünk távolságának megfelelően kb. 64 mm választ el egymástól. A felvett anyagot így két külön tekercsre rögzítik a filmeket, melynek következtében a kamera még Arnold Schwarzeneggeren is kifogna, hiszen körülbelül 113 kiló. Vetítés során ezt a két filmtekercset vetítik egymásra a képernyőn, viszont ahhoz, hogy megfelelő képkockákat a hozzájuk tartozó szemünk lássa, kell még valami: méghozzá az elmaradhatatlan szemüveg. A szócikk három 3D-filmet említ - az Avatart, a Gravityt, és A csodálatos Pókembert, de tudjuk, ennél jóval több készül.

IMAX HD. Az IMAX HD technológiával forgatott filmek esetében 24 helyett 48 képkockát rögzítenek másodpercenként, melynek eredményeként simább és élesebb képet kapunk. A technológiát 1992-ben kezdték tesztelni, de már a kezdetekkor úgy hitték, hogy a magas termelési költségek miatt elbukik, de nagy meglepetésükre számos filmszínház kezdte el használni. Manapság elsősorban Los Angeles-i mozikban és Disney Landekekben találkozhatunk IMAX HD mozikkal.A bejegyzés végül röviden kitér a rendszerhez kapcsolódó gyártási problémákra, melyek körülbelül a dupla annyi rögzített anyagból származó magasabb előállítási költségben merül ki.                                  

Digitális IMAX. A 70 mm-es filmtechnológia rengeteg pluszkiadással jár, így az IMAX 2008-ban átállt digitális projektorokra, melyek kezdetben 2K felbontású digitális projektorok voltak. Szános mozi ekkor szembesült a problémával, hogy vásznuk nem a digitális technológiához megfelelő méretű, ami a digitális vetítők megjelenésével nagyon zavaró volt a nézők számára. Problémát jelentett továbbá, hogy a digitális kép kisebb felbontású, mint a hagyományos film, így hiába volt a rögzített kép kiváló minőségű, a nézők által látoott végeredmány meg sem közelítette azt. Az aggodalmak ellenére az IMAX átállt a digitális technikára, a szócikk szerint pedig 2013 végén átálltak a 4K lézeres kivetítőkre, melyekkel ugyanaz a felbontás tudják biztosítani, mint amit az eredetileg rögzített anyag megkíván. Az IMAX Digital végül jó döntésnek bizonyult, mert az olcsóbb filmforgalmazás miatt a terjeszkedés is könnyebbé vált – a technológia nélkül ma nem lennének IMAX mozik se Kínában, se Oroszországban.

3D digitális kamera. Az IMAX  3D kamerák digitális verziója kisebb és egyszerűbb használni, de mégsem lopta be magát az operatőrök és a rendezők szívébe, akik csak egyes jeleneteket forgatására hajlandóak vele – leginkább akkor, ha más kamerával megoldhatatlannak bizonyul az adott jelenet rögzítése.

Az IMAX-technológia hollywoody produkciókban. A bejegyzés itt hosszan felsorolja, hogy milyen hollywoody filmeket (Toy Stroy, Shrek) akartak a korai években IMAX technológiával készíteni, de különböző okok miatt végül mégsem sikerült, míg végül különböző kísérletek után a cég elkészíti saját játékfilmjét, a Cyberworld-öt. Ezután a Disney kezdi el használni az technológiát: először a Szépség és a szörnyeteget valamint az Oroszlánkirályt újították fel, majd leforgatják első IMAX-technológiával készült filmjüket, a Kincsesbolygót. A sikereken felbuzdulva Warner Bros is ad egy esélyt az IMAX-nek, és az Mátrix utolsó két része valamint a Polar Expresst is ezzel készíti el. A kezdeti filmek óriási pénzügyi sikerén felbuzdulva manapság egyre több film készül így, például a Legenda vagyok vagy a Táncoló talpak.

IMAX DMR. Az IMAX technológiával rögzített filmek száma még így is elenyésző volt, így adott volt, egy olyan technológia kifejlesztésének ötlete, mellyel a hagyományos filmre rögzített anyagokat IMAX formátumba helyezik át, így a 35 mm-es filmszínházakban is lehet IMAX filmet vetíteni. Elsőként igazi klasszikusokat, mint a Star Wars II, az Apollo 13 ültettek át, majd a Disney megkeresésére a Szépség és a szörnyetegre, valamint az Oroszlánkirályra is sor került. A sikerek hatására ezután rengeteg filmet átalakítottak, mint a például a Titanic, Men in Black.

Játékfilmek, amiket részben IMAX-kamerával forgattak. IMAX-kamerával forgatni óriási kihívást jelent, hiszen lényegesen nehezebbé és költségesebbé teszik a forgatást, hiszen amellett, hogy nehezek még nagyon hangosak is. Itt a szócikk kitér arra, hogy mely film forgatásának során fordultak mégis a technológiához; a Sötét lovaghoz 6 jelenetet forgattak IMAX kamerákkal, de több Transformers forgatása alatt is IMAX kamerákat használtak. Az Impossible: Ghost Protokoll már egy egész 25 perces IMAX-kamerával fogatott jelenet is tartalmazott, de a rekordot jelenleg Dark Knight Rises tartja az összesen 72 percnyi IMAX-kamerával rögzített anyagával. Lehet, hogy hamarosan azonban trónfosztásra kerül sor, hiszen elvileg az új Star Warsban is lesznek IMAX-technológiás jelenetek.

 Ezután a szócikk felsorolja az IMAX-technológia díjait:

The Eruption of Mount St. Helens!, 1980 Documentary Short Subject / Fires of Kuwait, 1992 Documentary Feature / The Living Sea, 1995 Documentary Short Subject / Special Effects: Anything Can Happen, 1996 Documentary Short Subject / Cosmic Voyage, 1996 Documentary Short Subject / Amazon, 1997 Documentary Short Subject / Alaska: Spirit of the Wild, 1997 Documentary Short Subject / More, 1998 Animated Short Film /  The Old Man and the Sea, Winner 1999 Animated Short Film / Dolphins, 2000 Documentary Short Subject           

Reméljük, most már nem csak mi, hanem ti is mindent tudtok az IMAX-technológiáról!

Napjainkban a CGI nem csupán a mozifilmekben hódít, a televíziós sorozatokban is egyre sűrűbben fordul elő, jó példa erre a G.I. Joe Renegátok című rajzfilm, amely 2010-ben került a képernyőkre. A sorozat néhány amerikai katonáról szól, akik egy hatalmas terrorszervezet ellen harcolnak. Miközben a szervezet legálisan működik és a világ nem ismeri az igazi arcát, a katonákat a hatóság üldözi olyan bűnökért amiket nem követtek el. A sorozatból összesen 26 epizód készült, melyek egymásra épülve egy hosszú, összefüggő történetet alkotnak.

A sorozat képi világa hibrid vizualitásúnak nevezhető: a szereplők és a háttér hagyományosan, kézzel van megrajzolva, amit sikeresen egyeztették össze a készítők a széria CGI elemeivel. A járművek, robotok és fegyverek ábrázolásához mindig CGI-t használtak. Kiemelten fontosak az akciójelenetekben és a modern technológia szemléltetésében. A rajzfilm számos elemet átvett a sikeres mozifilm adaptációból, a 2009-es G.I. Joe: A Kobra árnyékából, amely rendkívül látványosan alkalmazta a technológiát.

Bár Amerikában készült a forgatókönyv és a hangsáv, magát az animációt kiszervezték három dél-koreai cégnek: Moi, Hanho és DR. A három cég egymástól enyhén eltérő stílusban dolgozott, a Moi epizódoknak van egy kis anime beütése, miközben a Hanho Heung-Up részek kicsit élénkebbek. A felületes szemlélő általában nem veszi észre a különbséget. Néha előfordul, hogy a CGI elem kilóg a tradicionálisan animált világból. Ennek oka hogy a főhősök járműve és a terroristák által legyártott szintetikus lények teljesen CGI-ra épülnek.

A képek a Hasbro Studios és a Darby Pop Productions tulajdonát képezik.

Az IMAX angol nyelvű Wikipédia szócikkéből megtudhatjuk, hogy az elnevezés tulajdonképpen az Image MAXimum röviditése. Nevéből kikövetkezhető, hogy a legnagyobb méretű mozis vászonfajtáról van szó. Áttekintésünk első részében az IMAX-technológia történetét, egyedi sajátosságait és különböző formáit foglaljuk össze. 

Az IMAX története. Az formátumot négy kanadai férfi, Graeme Ferguson, Roman Kroitor, Robert Kerr, és Willieams C. Shaw fejlesztette ki, azzal a céllal, hogy segítségével hogy olyan képeket tudjon felvenni és vetíteni, melyek sokkal nagyobb méretekkel rendelkeznek mint a hagyományos moziteremből ismerhetünk. A rendszer fejlesztését már korábban megkezdték, céljuk a technikai és vizuális megújítás volt. Az amerikai FOX vállalat 1929-ben mutatta be először az úgynevezet „FOX Grandeurt”, a 70 mm-es filmformátumot, viszont gyorsan el is feledkeztek róla, mivel nem arattot túl nagy sikert. Végül a 1967-esvilágkiállításon, Montréalban muttaták be az In the Labyrinth és a Man and the Polar Regions című filmeket. A készítési folyamatában multi-projektor illetve multi-screen rendszert használtak. Ekkor még azonban sok probléma merült fel a vetítés során, ezért folytatták a
fejlesztési munkákat. 1970-ben az osakai Expon vetítették le a Tiger Child című filmet IMAX-formátumban, amely már sokkal könnyebben vetíthető volt, és a közönségnek is tetszett. Az 1974-es világkiállítás Washingtonban hozta meg a nagy sikert, amikor egy 27 x 20 méteres vásznat épitettek fel az amerikai pavilonban, ahol is összesen 5 millió látogató nézhette meg a teljes látókört befogó vásznat. Mivel nagyon szokatlan volt még egy ilyen nagyságú vásznon filmet nézni, egyesek el is kellet hagyják a termet rosszullét miatt.
Az első állandó kupola alakú IMAX-mozit Santiagóban építették fel 1973-ban, amelynek nagysága kétszer akkora volt, mint egy planetáriumé. 1986-ban épül majd az első 3D IMAX-mozi Vancouverben. Az Egyesült Államok után Kínában találtak nagy piacra, ezért az engedélyezési költségek csökkenése után rengeteg látogatót nyertek a helyi IMAX-mozikon keresztül. Az Egyesült Államokban IMAX-et eleinte csak vásárokon, bemutatókon vagy múzeumokban láthatott a közönség, és főképp maximum 40 perces dokumentum vagy tudományos ismeretterjesztő filmeket gyártottak ebben a formátumban.
Az első szórakozató IMAX formátumú film 1991-ben a The Rolling Stones: Live at the Max volt, amely egy 85 perces összeállítás volt az együttes egyik fellépéséről, és amely képes volt a nézőben az élő koncert totális élményét kelteni. 1990-től már egyre több szórakoztató jellegű film készült, például a T-Rex: Back to the
Cretaceous (1998) vagy a Haunted Castle (2001) 3D IMAX- formátumban. A francia rendező Jean Jacques Annaud rendezte az első dramaturgialag megszerkeztett filmet IMAX formátumban (Wings of Courage). A More és The Old Man and the Sea című rövidfilmek kaptak először Oscar-díjat, és 2000-ben készült el a Disney első hagyományos hosszúságú animációs filmje IMAX formátumban is, ez volt a Fantasia 2000.

IMAX technika. Az IMAX formátumban történő forgatás alapvetően eltér a hagyományostól. Itt az úgynevezett Rolling-Loop folyamatot használják, ami azt jelenti, hogy a 70 mm-es filmszalag horizontálisan fut át a kamerában, amely majd egy 71 x 52 mm-es képméretet ér el, 24 kockát jelentve meg egy másodperc alatt, azaz 102 méter filmszalag megy át a kamerán percenként (ez óránként 6 km-et jelent). A hagyományos 35 mm-es filmkamerában ezzel szemben a kockánként 4 perforációs rést tartalmazó filmszalag függőlegesen fut, és csak 27,4 méter filmszalagot fogyaszt percenként. Az IMAX formátumot 15/70-es filmnek is szokták nevezni, amiben a 15 a perforációk számára, a 70 pedig a kocka mm-ben mért szélességére utal.

Hang. Annak érdekében, hogy minél tökéletesebb legyen a moziélmény, a hangot külön kell rögzíteni, így a képi információ a lehető legtöbb teret töltheti ki. A forgatás során egy hat csatornás felvevőgéppel dolgoznak, és a
felvett hangot a vetítéssel szinkronizálva indítják majd a moziteremben. Az IMAX mozikban a Surround-effekt érdekében a hangszórók a vászon mögött, illetve az egész teremben körben vannak felszerelve.

Világítás. A világítás is több szempontbol speciális felszerelést igényel. A vetítéshez szükséges Xenon lámpák nagyon vékony kvarc-rétegekböl állnak és xenon-gázt tartalmaznak, ráadásul nagy nyomás alatt állnak. Ezért fontos az ennek megfelelő egész testet befedő védőfelszerelés azok számára, akik a lámpák közelében dolgoznak, például törés miatti körtecsere esetén. Az IMAX vállalat egyébként négy különböző projektortípust különböztet meg: GT (Grand Theater), GT 3D (dual rotor), SR (Sound rotor) és az MPX-et, amelyet retro mozikhoz tudnak igazítani.

Mozik. Az IMAX-mozikat általában ún. Classic vagy Multiplex Design szerint tervezvik. Abban különböznek a többi mozitól, hogy a közönség sokkal közelebb ül a vászonhoz és a sorok egy nagyon meredek nézőtéren vannak elhelyezve. A vászon általános mérete 22 x 16,1 méter. De nem ez a legnagyobb vászonméret: a sydney-i Darling Harbourban lévő moziban található a világ mozivásznainak abszolút óriása, a maga 35,7 x 29,7 méterével.

Az IMAX mozik műsorán egyre gyakrabban láthatunk a kifejezetten IMAX vászonra tervezett ismeretterjesztő filmek mellett játékfilmeket is, méghozzá egyre változatosabb műfaji palettán. Míg itthon főleg a látványosabb zsánerek termékei tekinthetőek meg az IMAX mozikban, külföldön nem ritka a drámák bemutatása is. Ezen játékfilmek többsége azonban, talán nem meglepő, de nem IMAX kamerákkal forgott, DMR (Digital Media Remastering) technológiával javítottak a filmek minőségén és nagyítottak méretén. Természetesen vannak olyan játékfilmek, melyekben, akárcsak a kezdeti ismeretterjesztő filmekben, IMAX kamerákat használnak. A rendező és az operatőr döntése, hogy a digitális korban 70mm-es filmszalagra forgassanak-e és ha igen, az egész filmet, vagy annak csak bizonyos, IMAX-re illő jeleneteit.

Ez a döntés az alkotók részéről azért fontos, mert az IMAX kamerák használata egyrészt nagy felelősséggel jár: drágák, nehezek és a filmet előhívni sokkal hosszabb procedúra, mint a hagyományos filmszalagnál. A kihívás mellett valószínűleg sokkal fontosabb az eredmény: az IMAX kép nagyobb, így több információt hordoz, mint a szélesvásznú képkocka, valamint sokkal élesebb, közelebb visz a valósághoz és filmnézés helyett filmélményt nyújt. IMAX kamerák használata megadhatja egy rendező számára a kívánt pluszt filmjéhez, ha valamivel ki akar tűnni a látványos filmek áradatából. (Mindezzel együtt még ma is visznylag kevesen használnak IMAX kamerákat játékfilmforgatáson.) Az egyik legutóbbi film, melyben IMAX kamerákat (ráadásul IMAX 3D kamerákat) használtak az a Transformers: A kihálás kora című akció sci-fi volt, melyben összesen 94 percnyi IMAX felvétel volt látható, a másik pedig Christopher Nolan Interstellar című sci-fije volt, 66 percnyi IMAX felvétellel. E két film műfaján is látszik, hogy általában milyen típusú játékfilmek készítésénél használnak föl IMAX kamerákat. (Lásd még: Az Éhezők viadala: Futótűz – sci-fi, Sötétségben: Star Trek – sci-fi, A sötét lovag: Felemelkedés – akció, sci-fi és thriller elemekkel.)

A fölsorolásból nem csak műfajok tűnnek ki, melyeket kedvel az IMAX, hanem alkotók is, akik kedvelik az IMAX formátumot. Ilyen például Michael Bay, Christopher Nolan, J.J. Abrams, de nem népes azok száma, akik ezeket a kamerákat rajtuk kívül alkalmazzák, és senki nem használja őket ilyen következetesen. Ezeket a filmeket nem teljes egészükben forgatták IMAX kamerákkal, csak bizonyos jeleneteiket. Míg a Transformers és A sötét lovag: Felemelkedés több mint fele forgott a 70mm-es szalagra, az Éhezők viadalában például csak a végső aréna jelenetet filmezték ebben a formátumban. Legutóbbi filmjeik előtt Bay és Nolan is csak bizonyos, látványos jelenetekben alkalmazták az IMAX kamerákat. Hogy miben nyújt új élményt az adott jeleneteknél a nagyobb formátum használata, ahhoz vegyük szemügyre a 2008-as A sötét lovag című Christopher Nolan filmet.

Ez a film volt az első IMAX kamerákkal is forgatott játékfilm és az első ilyen film, melyet Oscar-díjra jelöltek a legjobb operatőr (Wally Pfister) kategóriában. Nyitójelenete teljes mértékben IMAX formátumban forgott, ám a többi IMAX akciójelenetben 35mm-es VistaVision kamerákat is használtak, ezek nagyobb képmezővel rendelkeznek, mint a hagyományos 35mm-es kamerák és képarányukban is az IMAX-re hasonlítanak.

A nyitójelenetet összevethetjük a kezdetben bemutatott ismeretterjesztő IMAX filmekkel, melyek a nehéz, nagy méretű és hangos kamerák miatt egyedi, meghatározó stílust alakítottak ki maguknak. A nagyobb látótér és látószög hosszú beállításokat eredményezett, ez A sötét lovagra egyáltalán nem jellemző, de nyitójelenete egy helikopterből fölvett, lassan mozgó, nagytotállal indít a városról, mely relatíve hosszú, a többi snittet tekintve. Gyakoriak a magasból filmezett beállítások, az IMAX-hez gyakran kötött szédülés-érzetet kihasználva, épületek tetejéről nézünk le, miközben a szereplők drótkötélen átcsúsznak a szomszéd épületre. Itt a készítők nem használtak CGI-t, valódi emberek csúsztak a valódi mélység fölött, melynek érzetét, Christopher Nolan szerint, csak az IMAX kamera volt képes megfelelően visszaadni. A dinamikusabb kameramozgások eléréséhez speciális rigekre volt szükség, hogy megtartsák a nem csekély súlyú IMAX kamerát és az operatőr steadicamként használhassa.

A nagyobb kép erőteljesebb beleélést jelent, az IMAX vászont nézve a néző elvész az akcióban. Ez lehetett az alkotók célja is, éppen ezért nem a párbeszédes jeleneteket, hanem a látványos bankrablást és autós üldözéseket filmezték IMAX kamerákkal. A beszéddel és a hangokkal az IMAX filmek már a kezdetektől fogva gondban voltak. Az IMAX filmszalag nem rögzített hangot, mindent külön kellett fölvenni és utólag szinkronizálni. Ehhez még hozzájárult az is, hogy az IMAX kamerák szerfölött zajosak, ezért nem lehetett tökéletesen hasznos hangot rögzíteni. Ezen okokból kifolyólag az IMAX filmek többsége utólag fölvett narrációval operált és operál. A sötét lovag nyitójelente sem hasznos hanggal dolgozik, hanem utószinkronnal, pedig jócskán van benne párbeszéd, viszont az nagy segítségére van itt a filmnek, hogy a jelenet „hősei”, a bankrablók, mind álarcot viselnek, szájuk mozgása nem látszik, így könnyebb a szinkronizálás.

A DMR előtti IMAX filmek a közelképektől is ódzkodtak, hiszen az IMAX formátumnak a totálok állnak jól, főként, ha széles látószögű optikát használnak. A sötét lovag ennél sokkal játékfilmszerűbb, ebben nem befolyásolta a Nolant és Pfistert az IMAX kamera kényelmetlenésge, a nyitójelenetben sok közeli látható. Érdekes, hogy az egyik későbbi, autós akciójelenetben, melyet szintén IMAX kamerákkal forgattak, az egyik arcközeli a filmen dolgozó IMAX szakértőről készült.

A sötét lovag 37 percnyi IMAX felvételt használ, a nyersanyag, amit leforgattak, körülbelül 15 km hosszúságú lett. A világon akkor létező négy IMAX kamerából pedig egyet tönkretettek a forgatás során.

Érdemes-e IMAX kamerákat alkalmazni játékfilmek készítésében, ha van DMR technológia? Vannak rendezők, akik szerint igen. A filmszalag Nolan szemében jobb, mint bármiféle digitális technika. Érdemes-e így, csak részleteit IMAX-ben forgatni egy filmnek? Szerintem az IMAX kamerák használata mindenképpen érdekes kísérlet, a nagyszabású jeleneteket pedig élménnyé növeli. Főleg, ha sokkal jobb minőségű az így forgatott anyag, mint bármilyen utólag fölturbózott film. Hogy mit hoz a jövő az IMAX számára, azt a mítosz homálya fedi, azt azonban bizton állíthatjuk, hogy bizonyos rendezők és bizonyos filmek továbbra is előszeretettel alkalmazzák: J.J. Abrams a Star Wars VII. epizódjában ismét használja a technológiát és Batmannek is újabb találkája lesz majd vele Zack Snyder Batman v Supermanjében.

(A bejegyzéshez fölhasznált további forrás, a posztba belinkelteken túl: Margitházi Beja: See more. Think big. – The IMAX brand before and since digital remastering. In: Pethő Ágnes szerk. Film in the Post-Media Age. Cambridge Scholars Publishing. 2012. 143–158.)

Az IMAX.com remek információforrásként szolgálhat annak, aki meg akarja tudni, mi is az az IMAX, mielőtt vagy miután a barátai elrángatták egy IMAX-film vetítésére. Nem róható fel a honlapnak, hogy az IMAX.com lépten-nyomon önmagát reklámozza, arra azonban mindenképpen készüljünk fel, hogy a reklám-retorika rendre olyan mondatokat generál, mint hogy a varázslatos IMAX „olyan helyekre képes elvinni, ahol még sosem jártál,” és egyéb hasonló frenetikus szlogenek.

De az IMAX.com nem csak a reklám helye. Sokat meg lehet tudni a technológia történetéről például, hol jelent meg először az IMAX és hogyan alakult ki a ma elterjedt formátum. A technikai aspektusokat ábrákkal, diagrammokkal illusztrálják, valamint az alapvető információkat videóblog formájában is megtekinthetjük. Ezek mellett lehetőségünk nyílik az IMAX formátumban vetített filmek között böngészni, valamint kiválasztani, hova szeretnénk menni moziba, sőt, még a jegyeinket is megvehetjük előre.

A vetítőrendszerről is részletes leírást találunk: a vászon hatalmas, padlótól plafonig és faltól falig ér, hajlított, így akárhol ül a néző, annak szélei a látómezején kívül esnek. Az IMAX élményt biztosító körülményeket gondos tervezés előzi meg: minden IMAX vetítőgépet és vásznat külön az adott moziteremhez adaptálva készítenek elő, ezzel érik el azt a képet, mely „annyira valós, hogy elfelejted, hogy filmet nézel”. Ehhez persze a vetített anyagnak IMAX kamerákkal kell készülnie, vagy pedig át kell esniük az úgynevezett DMR (Digital Media Remastering) eljáráson, mely kockáról-kockára IMAX méretűre és minőségűre javítja a nyersanyagot.

Újabb dimenzió az IMAX mozikban a 3D, mely tovább fokozhatja a totális mozi élményét. A vászon nagysága miatt a 3D effektnek is sokkal nagyobb tere van, erről bővebben értekeznek videóban is az IMAX honlapon. 

Mint a honlapról kiderül, a képminőséget még egy, a vetítőgépek mellé elhelyezett „remote sensor” is folyamatosan ellenőrzi és módosításokat végez ennek fényében, hogy a vetített kép minél tökéletesebb legyen. Ezen felül a nap 24 órájában és az év minden napján az IMAX központban minden mozit megfigyelnek, a beérkező adatokat analizálják, így az esetleges hibákat megelőzhetik, vagy távirányítással küszöbölhetik ki.

Az IMAX.com-on szép illusztrációt és részletes videó-ismertetőt kap a hang, melynek meglepően nagy, és kevésbé közismert szerepe van az IMAX élmény kiteljesítésében. A hang nem csak minőségében jobb, hanem a frekvenciaátvitel is sokkal szélesebb skálán mozog, vagyis a magas hangok magasabbak, a mélyek pedig mélyebbek. Saját hangrendszerrel dolgoznak, lézer-irányította hangfalakkal, így a hang szempontjából is szinte mindegy, hogy hol ül az ember a nézőtéren, mert bárhol „meghallja, ha leesik egy gombostű, és azt is hallja, hogy hol”.

A hanghoz és az élményhez is nagyban hozzájárul a terem és annak fölépítése. Minden IMAX mozi más, egyedi tervezésű, de abban közösek, hogy a székek nem egymás mögötti, inkább egymás fölötti elrendezésűek, így a nézők mind közelebb kerülnek magához a vászonhoz, mint a hagyományos moziteremben. (Igaz, arra az IMAX.com nem tér ki, hogy például a magyar IMAX moziban a Cinema City Arénában jóval kisebbek a székek, mint akár a hagyományos mozikban, amely valószínűleg azt a célt szolgálja, hogy minél több ember beférjen.)

IMAX mozikban nagy formátumú filmeket vetítenek, melyek nagyok felbontásukban, és éppen ezért minden másnál jobbak minőségben. Kezdetben főleg ismeretterjesztő filmek készültek az IMAX mozik számára (leginkább az IMAX cég gyártásában), később éppen a fent említett  DMR-eljárás tette lehetővé az IMAX játékfilmes felhasználását, mivel így a hagyományos módon forgatott filmeket is konvertálni lehetett IMAX minőségűre. Később a hollywoodi rendezők is elkezdtek kísérletezni az IMAX kamerával, ma is vannak olyan filmek, melyeket részben ezekkel készítenek, ilyen például Christopher Nolan A Sötét Lovag című filmje. (Az IMAX.com külön büszkeségként megemlíti Michael Bayt és a Transformers 3-at is.)

A kanadai IMAX cég az IMAX filmek készítésének mindegyik stádiumában részt vesz. Az itt dolgozók a honlapon szereplő videókban olyan lelkes meggyőződéssel nyilatkoznak munkájukról, hogy könnyen elhisszük nekik, hogy az IMAX nem csak a fogyasztóknak, hanem a termék előállítóinak is életre szóló élményt nyújt. (krisfk)

Az IMAX-élmény

Mint az az előzőekből is kiderült, az IMAX honlapjáról nagy általánosságban elmondható, hogy elég jól összerakott, letisztult, és egy laikus szemlélőnek minden információt személetesen megjelenít, amire csak kíváncsiak lehetünk. Az IMAX Experience menüpont alatt egy igen hosszú összefoglalót találtok arról, hogy miért is más egy IMAX moziba beülni, mint a hagyományosba. Itt is fokozottan igaz az, hogy mint minden hasonló cég, ők is a legjobb oldalukat akarják mutatni aktuális vagy jövendőbeli nézőnek, de tény, hogy amit beígérnek, azt meg is kapjuk.

Ami a szakzsargont illeti, nem használnak felesleges és bonyolult szakszavakat, és minden lényeges részletkérdést olyan szemléletességgel magyaráznak el a honlapra látogatóknak, hogy némi angoltudással bárki megértheti, hogy nagyvonalakban mi folyik a háttérben, miközben mi a filmet élvezzük. Az IMAX-élmény összetettségéhez hozzátartozik a technikai partnerek munkájának a bemutatása is, ennek megfelelően a honlap betekintést nyújt abba is, hogy mivel foglalkozik a munkájukat segítő, hangtechnikával foglalkozó Audyssei-technológia és a kivetítésen ügyködő Barco-rendszer.

Érdemes rászánnunk néhány percet a szövegek felett található videók megnézésére is, melyek helyszíni felvételekkel, interjúkkal olyan szemléletesen mutatják be a leírtakat, hogy a végére legalább annyira tátva marad a szánk, mint amikor a végtermékek láttán – mert nem kevés munka van az IMAX-filmek mögött.

Ha eluntuk a technikai olvasnivalót, akkor ellenőrizhetjük akár a környező országok IMAX mozijait, illetve azok kínálatait is, az IMAX-blogon pedig folyamatosan nyomon követhetjük az aktuális és hamarosan érkező filmek trailereit, háttérinformációit – vagyis összességében elmondható, hogy minden megvan itt, mi szem-szájnak ingere. (s.k.a)